Lassan egy eve volt mar, hogy egy hasonlo bejegyzest irtam, hasonlo keppel ellatva - es bar latszolag azonos a ket fejezet, azert megis jelentos a kulonbseg.Azota eltelt egy ev... az akkori vizum magaert az (eletben) maradasert folytatott harc gyozelme volt. Egy egy eves lehetoseg arra, hogy bebizonyitsam, mire vagyok kepes; hogy meghalaljam a belem fektetett bizalmat, illetve hogy probaljak egy stabil egzisztenciat teremteni a kulfoldieknek oly gyakran ingovanyos japan talajon.
Ez alkalommal a munkahelyem - mintegy elegedettseguk jeleul - felajanlott egy uj ket eves munkaszerzodest, amit halas koszonettel elfogadtam.
Viszont az igazi ajandek a harom eves vizum lett, ami vegre enged ujra fellelegezni, ujra megerezni milyen a szabadsag, a biztonsag erzese...
Mi egyebet is mondhatnek e pillanatban, mint azt, hogy koszonom mindazoknak, akik mellettem alltak, tamogattak, velem voltak a nehez pillanatokban is az elmult ev soran. Probalom ezek utan is a leheto legjobbat es legtobbet nyujtani az Eletnek ebben az uj fejezetben, tiszta lapot kezdve, friss tintaval, biztos kezzel jegyezve.
1 comments:
Szia Szabolcs! Orulok, hogy ez is megoldodott, de figyelmeztetlek egyben, hogy ez a harom ev is igen gyorsan el fog telni - vigyazz!!
De azt remelem, hogy az elkovetkezo harom evben tobbet sikerul majd osszefutnunk.
Hajra!
Post a Comment